2. FEJEZET

Ma 2-kor átt jött Amy, mert megbeszéltük, hogy elmegyünk görkorizni.
-Szia - jött be az ajtón.
-Szia. Kávét? - kérdeztem tőle mert én pont azt ittam.
-Nem köszi. - mondta majd a kanapéra leült és bekapcsolta a TV-t. 
-Én felmegyek átöltözni 10 perc és indulhatunk. - mosolyogva bólogatott. Na most jön csak a neheze. Kiválasztani mibe menjek. Végül találtam egy szerelést.

Görkorizáshoz és vásárláshoz tökéletes.
-Kész vagy? - kérdezte Amy és hallottam hogy jön fel a lépcsőn
-Igen egy perc.- és indultam kifelé az ajtón.
-Na akkor induljunk. -és elindultunk itthonról. Mehettünk volna busszal is de én jobban szeretek gyalogolni és addig tudok Amyvel beszélgetni.
-Utána bemegyünk vásárolni?- hát valahogy gondoltam hogy felhozzza ezt a kérdést mert szenvedélye a vásárlás.
-Oké menjünk úgyis kell valami ruha nekem holnapra. - mosolyogva mondtam.
-Várjunk csak mi lesz holnap? Valamit nem mondtál el nekem??? -látszott rajta hogy már nagyon kiváncsi.
-Jasonnel fél évesek vagyunk és valahova elvisz. 
-De ari és emlékszik rá? - kérdezte furcsán.
-Igen. - Már ott voltunk és görkorit kölcsönöztünk és szerencsénkre jókor jöttünk mert dico volt és így zene is volt. Úristen nagyon sokat nevettünk RAJTAM, mert tudniillik én nem tudok görkorizni és ott bénáztam hát kb. mér 2 órán át bent voltunk és meguntuk ezért elmentünk vásárolni. Nagyon jó cuccokat vettünk és amit találtunk azt fel is próbáltuk de persze mindet lefotóztuk. Megtaláltam a legszebb ruhát amit holnap veszek fel mikor találkozok Jasonnel. Végül beültünk a Starbucksba és ittunk egy kávét mert teljesen elfáradtunk.

Mikor hazaértünk én felpróbáltam a holnapi ruhámat nagyon tetszett. Remélem neki is tetszeni fog. Amyvel megbszéltük, hogy itt alszik nálam. Jól elvoltunk zenét hallgattunk és DVD-tünk. Hajnali kettő körül még mindig fent voltunk és írtunk egy dalt, mert Amy is nagyon szeret.

The evening is what we are

When the night comes

We are not afraid

But we face

Hát elég rossz lett, de most más nem telt tőlünk.